„Én már jó pályán vagyok” – A PROGMasterstől a Morgan Stanley-ig
Mérnökből lett programozó. Saját bevallása szerint kevés az önbizalma, most mégis a Morgan Stanley londoni Technology Analyst Programjában vesz részt, és itthon biztos fejlesztői munka várja a cégnél. Interjú Krihó Dórával, a 2017 márciusában végzett csoportunk tagjával.
Neked nem volt új a programozás világa, hiszen mechatronikai mérnökként végeztél. Miért gondoltad, hogy egy szoftverfejlesztői tanfolyam még nyújthat újdonságokat?
Mérnöki tanulmányaim során teljesen másra fókuszáltam, nem érdekelt a programozás. A gépészeti irányvonalon mentem mesterképzésre. A Sanofi gyógyszergyárban dolgoztam és, ott kezdtem Excel makrókat írni, hogy egyszerűsítsem a feladataimat. Na, ekkor kezdtem el érdeklődni a programozás iránt. Megtetszett a logikája és ezután elkezdtem vele autodidakta módon foglalkozni.
Miért a PROGmasterst választottad?
Először „nagyobb” cégeket néztem, de nem volt szimpatikus, hogy túl sokan vannak a képzésen. Aztán a Facebookon szembejött a PROGmasters hirdetése. Elkezdtem olvasni az oldalon lévő infókat, tetszett, hogy kis létszámú csoportok indulnak, mert így több figyelem jut egy emberre. És a viszonylag rövid idő is tetszett, így nem kell egy évet várni, hogy elkezdj dolgozni a szakmában. A párom is programozó, kikértem a véleményét a tematikáról. Ő azt mondta, ez a képzési tematika nagyon modern, tehát könnyen el lehet vele helyezkedni.
Nehéz volt a felkészülés?
Nem, mindig is jó voltam algoritmikus feladatokban, így a programozási feladatok logikájára is gyorsan ráállt az agyam. A szintaktika volt kicsit több idő, hogy a Java nyelv alapjait elsajátítsam, de ezt sem ítélem nehéznek. A felvételi is jól ment, hamar kész voltam mindennel.
A képzésen is könnyen vetted az akadályokat?
Amikor tényleg algoritmikus feladatok voltak, vagy az SQL-es rész, ami egy kicsit logikusabb, azok könnyen mentek, ami már „computer science”- közeli megértést kívánt, azok nehezebben.
Mikor érezted először azt, hogy meg fogod állni a helyed szoftverfejlesztőként?
Sosem érzem túlságosan magabiztosnak a tudásomat. De nagyon eltökélt voltam. Szerettem volna életmódot váltani, teljesen új karrierbe kezdeni és mivel a programozás tényleg tetszett, már az elejétől fogva biztos voltam benne, hogy fejlesztőként fogok dolgozni. A pillanat, amikor ezt tényleg el is hittem, a képzés végén, a projektmunka alatt volt. Akkor éreztem, hogy ez nekem menne rendesen.
Akkor a PROGmastersnél nem csak programozói tudást, de kis önbizalmat is szereztél?
Határozottan segített a képzés a magabiztosságban. Amit pedig a mostani munkahelyemen érzek, azt is a képzés alatt tanultam, azt, hogy bátran kérdezzünk, ha elakadunk. Ha problémám van, ne egyedül próbáljam megoldani, mert lehet, hogy több időt vesz igénybe, mintha segítséget kérnék.
A munkába állás könnyen ment?
Könnyen. Rögtön a képzés után elkezdtem dolgozni annál a cégnél, ahova a PROGmasters közvetített. Ez nekem gyakorlatilag a képzés folytatása volt. Ide két társammal együtt vettek fel és kezdtünk egy teljesen új projektet, amiből tovább tanultunk. Most pedig már a Morgan Stanley-nél vagyok, egyelőre a londoni programozó képzésükön.
Ez hogyan jött?
December környékén gondolkodtam azon, hogy szeretnék továbblépni. Megkeresett a Black Rock, és úgy gondoltam, kipróbálom magam az interjún. A párom közben beajánlott a Morgan Stanleyhez, ott dolgozik, így ide is elmentem. Ilyenkor felkészülsz, újra előveszed az elméleti kérdéseket, frissíted a tudásod, és azt is fel lehet mérni, hogy a piacon mik az igények és mennyit érsz szakmailag. Az interjúk meglepően jól sikerültek, mindkét helyről kaptam ajánlatot. Azért döntöttem a Morgan Stanley mellett, mert nagyon vonzott a londoni képzésük. És most itt is vagyok.
Mit szeretsz leginkább az új életedben?
Amikor idejöttem, nagyon nagy hátrányban éreztem magam. Itt mindenki informatikai/programozói egyetemi végzettséggel rendelkezik. Ettől függetlenül befogadtak és jól érzem magam. Megadják a lehetőséget, figyelnek az emberre. A képzést nagyon nagy lehetőségnek tartom, és azt érzem, jól döntöttem. Már látom, hogy szoftverfejlesztő vagyok és tudom, hogy helyt fogok állni az következő években. Kétségem sincs afelől, hogy én már jó pályán vagyok.